“Légy az igazi önmagad!”- mondják sok helyen, sokféle köntösbe öltöztetve. Igen ám, de hogyan is kell ezt tulajdonképpen csinálni? És ha most nem vagyok önmagam, akkor ki vagyok ebben pillanatban? – merülhet fel joggal a kérdés bennünk.

Érdemes megállnunk egy pillanatra, körbetekinteni és megvizsgálni hogyan is élünk. A döntéseink, cselekedeteink miből fakadnak, saját elhatározásból vagy esetleg másoknak való megfelelésből? Lehet, hogy életünk bizonyos területein hasonlóságot fedezünk fel valamely ősünk életével, sorsával? Biztosan úgy élsz, ahogy szeretnél és ahogy élhetnél?

A bűvös mondat: tudom, de…

Talán neked is ismerős az a mondat: “Tudom, hogy ezt másképp kellene csinálni, de … ezért vagy azért nem lehet.”

Ez a fajta gondolkodás egyetlen egy dologra jó: arra, hogy semmi ne változzon meg és minden maradjon a régiben. Sokszor azért nem merjük még csak elképzelni sem másképp az életünket, mert amit el kéne képzelni, azt saját magunk életében lehetetlennek tartjuk. Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy van-e valaki a világban, aki úgy él, ahogy mi elképzelni sem merjük. Ha csak egyetlen egy olyan példát is találunk, akkor már nem igaz az, hogy nem lehet…
Talán csak mi tartjuk elképzelhetetlennek. Sokkal könnyebb azt gondolni, hogy valaki másnak könnyű, bezzeg nekem nehéz. Pedig a megoldás, a változtatás lehetősége akkor jön el, amikor szembenézzünk azokkal a gondolati korlátainkkal, amelyek még elképzelni sem engednek más, jobb életet.

A minap történt velünk

Álltunk a 13. kerületben egy olyan orvosi centerben, ahol egymás mellett magánorvosi és állami orvosi vizsgálatokat is végeznek. Pár nappal azelőtt a páromnak egy óvatlan mozdulat során becsípődött egy ideg a dereka tájékán, és mivel szeret a dolgok végére járni, úgy döntött elmegy egy alapos kivizsgálásra. Két ablakhoz lehetett sorba állni. Az egyiknél egy testes, erős hangú nővér éppen kioktatta a beteget, hogy mit képzel, hogy most akar azonnal felmenni ultrahangos kivizsgálásra, amikor arra legalább másfél hónapot várni kell és legközelebb február közepén tudnak neki időpontot adni. Persze ezt mindenki hallotta, mert jó hangosan vágta oda a szavakat a beteghez, aki megszeppenve lehajtotta a fejét és tudomásul vette, hogy neki várnia kell, ő most nem kaphatja meg amit szeretne. Mi a vizsgálat előtt a magánorvosi ablakhoz kértünk időpontot. Kedves asszisztensek azonnal fogadtak. Mivel épp nem volt bent senki, hamarabb bemehettünk, mint az előre megadott időpontunk volt és 20 perc múlva rendelkezésünkre állt a lelet cd-n, amihez a másik ablaknál álló embertársunk talánk 2 hónap múlva juthat hozzá.

Hiszed vagy nem hiszed mindenképpen igazad lesz

Ez a történet felvetette bennem, hogy vajon mi a különbség az emberek között? Lehet, hogy csak annyi, hogy az egyik elhitte, hogy neki van választása, hogy élhet a lehetőséggel, hogy neki járhat a jobb! A másik ember pedig bár látja, hogy 2 ablak van és választhatná a jobb megoldást, de nem hiszi el, hogy az neki is járhat. Egyszerűen nincs benne a hitrendszerében. Érdemes elmélázni azon: hol, mikor és kinek hittem el, hogy nem élhetek jobb életet?

Lehet, hogy gyerekkorodban hallottad:
– A mi családunkban ezt így szokás illetve ezt nem szokás…
– Mi ezt nem tehetjük meg…
– Erre nekünk sose lesz pénzünk…
– Mi szegény család vagyunk…
– Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak…
– Másoknak lehet nekünk nem…
– Mi nem azok vagyunk, akiknek ez lehetséges lenne…stb.

Ha feljönnek régről, a gyerekkorodból ilyen és ehhez hasonló kérdések, kijelentések, meggyőződések, amiket hallottál, akkor két dolgot tehetsz.
Az egyik, hogy elfogadod ezeket valós korlátoknak és abszolút igazságoknak. Ebben az esetben valószínűleg sokat nem fog változni az életed és ezek a korlátozó hitrendszerek fogják jelenteni a biztonságot számodra továbbra is.
A másik lehetőség, hogy megkérdőjelezed ezek abszolút igazságtartalmát. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy amikor felismersz egy-egy ilyen korlátozó gondolatot, tedd fel a kérdést magadnak:
-Valóban így lenne? Biztos, hogy ezt nem lehet másképp? Vajon mi történne, ha ezt én másképp gondolnám?

Ezzel a pár kérdéssel megadod a lehetőséget saját magadnak, hogy változzanak, táguljanak a hitrendszereid. Lehet, hogy valamikor a családban ezek a gondolatok valamiért hasznosak voltak, vagy az ősöknek a védelmét szolgálták. Azonban valószínűleg a legtöbb ilyen korlátozó gondolat már nem szolgálja a mostani boldog és szabad létedet.

A saját választásod a jóléted kulcsa

A világ generációk óta már sokat változott és az a meggyőződés, ami egykor még a védelmet és a túlélést szolgálhatta, az mára már könnyen akadállyá változhatott. És talán már nincs is rá szükséged.

A saját belső szabadságunk felé vezető út a mentális korlátaink átlépésén vezet. Szabadabb, boldogabb életet akkor tudsz magadnak teremteni, ha a gondolati határaidat egyre távolabb helyezed magadtól és így egyre nagyobb szabad teret tudsz adni magadnak az élethez.

Ezért az igazi kérdés valójában nem az, hogyan legyek önmagam, hanem az, hogy mely téves gondolatok és minták akadályoznak abban, hogy megéljem azt, aki vagyok! Amint elhárulnak a korlátozó akadályok, egyszerre csak ott találjuk magunkat a jelenben és már nem a kérdések fognak minket foglalkoztatni, hanem a megelégedettség, béke, nyugalom és egység érzése lesz bennünk.

Innen tudhatod, hogy megérkeztél saját magadhoz.

Önismeret és Családállítás tanfolyam indul, tíz hónapon keresztül (havonta egy hétvége). Ha szeretnél közelebb kerülni önmagadhoz, megérteni és rendbe tenni a saját életedet, itt megnézheted miért érdemes velünk tartanod, kattints ide:   https://szivemszerint.com/onismeret-es-csaladallitas-tanfolyam/

x