Selfness Tábor és Elvonulás
Börzsöny- Kemence
Hamarosan jön a következő:
…mert mindig jól jön egy kis kényeztetés magunknak, amiben megpihenünk, ellazulunk, befelé figyelünk, fejlődünk és FELTÖLTŐDÜNK!
Ha érdekel a következő elvonulás, akkor kattints ide:
Együtt voltunk, nevettünk, fejlődtünk, pihentünk!
Itt voltunk: Kemence, Gyöngypatak Ház
„Sziasztok táborostársak! Szeretném elmondani mégegyszer milyen sokat jelentett nekem a találkozásunk, az a pár nap együtt. Úgy gondolom szuper szervezés volt és a csapat nem véletlenül került össze, mind csodálatos emberek vagytok sok-sok kinccsel és olyan sokat tudtok adni. Köztetek úgy éreztem magam, mintha egy védő buborékban lennék, egy kis szeretetet lufiban. A családállítás, a jóga, a meditációk, a workshopok és legfőképpen ti adtatok erőt ahhoz, hogy elhiggyem igenis képes vagyok rá. Képes vagyok magamat elfogadni, magamat szeretni és legyűrni a hétköznapok nehézségeit másképp mint eddig. Hiszem, hogy jó úton járok, olyan sokat adott ez a pár nap, minden elképzelésemen túltett. Örülök, hogy együtt voltunk.” – Zsófi
ELVONULTUNK A VILÁG ZAJÁTÓL...
Miről szólt ez a 4 nap?
A tudatos boldogságteremtésről – azaz a Selfness életérzésről.
Volt jóga, pránajama (légzőgyakorlatok), önismereti előadások, kirándulás a Börzsönybe – „Walk in Ballance” program, Családállítás és Aura-Soma foglalkozás, Meditáció, szauna, jakuzzi, tűzrakás, sámán dobolás, közös játék, beszélgetések és sok finomság, exkluzív vegetáriánus étkezés.
Kinga már volt velünk és ezt mondta: "itt a szeretet energia átölelt"
„Ki akartam kapcsolódni a hétköznapok mókuskerekéből, de nem azért mert szükségem volt rá, hanem mert éreztem, hogy jót fog tenni egy kis elcsendesülés, egy kis magamra figyelés. A tábor első óráiban, idegen környezetben, idegen emberek közt ezt éreztem: mit keresek én itt? A tábor utolsó napján azonban azt mondtam magamban: miért nem jöttem el én ide sokkal előbb? A negyedik nap végére ugyanis teljesen lelazultam, az ártó és visszahúzó gondolatokat letéve szó szerint kiürült az agyam, helyet adva a tisztább gondolatoknak. Az eleinte idegen emberekkel pillanatok alatt azonos dimenzióba kerültünk, és olyan szeretet energia vett körbe minket, amilyet én még soha nem tapasztaltam. Hogy mindez mennyire jó hatással volt rám, az is bizonyítja, hogy a tábor utáni első munkanapon a munkatársaim első reakciója, amikor megláttak az volt, hogy megkérdezték, hova tűntek a ráncaim? De a táborban megismert társaim is szóvá tették, hogy nem gondolták volna, hogy az első nap megismert szúrós szemű, szigorú tekintetű nő mennyire lágy, kedves és szép tud lenni. Az igazi szépség pedig – mint tudjuk – belülről fakad. Nekem ennek az évek alatt eltemetett belsőmnek az újra felszínre kerülését segítette elő ez a selfness tábor. Köszönöm, hogy részese lehettem, jövök megint” – Kinga (48)