Add fel a vágyaidat, élj vágymentes életet és akkor minden szenvedéstől megszabadulsz. Ne vágyj, ne akarj jobbat, többet, elégedj meg azzal amid van, és akkor boldog leszel – ígérik az ősi tanítások vagy csak félreértünk valamit?
Elgondolkodtam, hogy tarthatnám be a vágy nélküliséget, a boldogabb élet reményében.
Vegyünk példának egy egyszerű keddi napot. Reggel ébredés után ne vágyjak arra, hogy a zuhany alatt lemossam magamról az éjszakai izzadságot és felfrissülve megigyam a reggeli ayurvedikus teámat. Ne vágyjak a konyhából gőzölgő, frissen pörkölt Arabica kávé illatára sem, amit a férjem gondosan odakészít a kanapé mellé, hogy egy közös beszélgetéssel együtt indíthassuk a napot. Sőt az előző nap elkészített különleges makrobiotikus reggelimet is felejtsem el, mert pusztán vágykép, hogy hamarosan megéhezem.
Ne vágyjam a férjem reggeli ölelésére, sem a gyerekem mosolyára és arra sem, hogy a reggeli készülődésben a családtagok kedvesen szóljanak hozzám. Majd miközben elindulok a délelőtti teendőimet intézni eszembe se jusson, hogy azt egy kényelmes autóban ülve, biztonságban tegyem meg, legújabb ruhámban, és a kedvenc márkájú rózsaszín bőrcipőmben, amit azért vettem a minap, mert nagyszerűen éreztem magamat benne.
Tartóztasd meg önmagad!
Belegondoltam, hogy napközben majd tartózkodom attól, hogy bárkivel is kommunikáljak, és gondosan ügyelek majd arra is, hogy nehogy hozzáérjek valakihez, nehogy rám süssék a bélyeget, hogy testi kontaktusra vágyom.
Ne vágyjak arra, hogy az emberek igénybe vegyék a munkámat, sem arra, hogy a hajam szép legyen a gyerek ballagásán, se a mindennapi erőnlétet adó jógára, sportra sem. Ha macskám dorombolva simul a lábamhoz majd macskanyelven elmagyarázom neki, hogy menjen a gyerekhez, mert én épp nem vágyom az ő puha, selymes szőrének az érintésére. Estére pedig végképp elillan a kép előlem, hogy a nyári tengerparti pihenés óráit, netán napjait várnám. És mivel lemondtam a reggelimről, gondolom az ebédre és a vacsorára sem illő vágynom.
És persze arra is figyelnem kell, nehogy olyat tegyek, amitől esetleg mások vágynak majd arra, hogy velem legyenek. Bár, ha ezt pár napig így csinálom, akkor hamarosan senki nem lesz, aki bármit is akarna tőlem.
Lehet, hogy félreértek valamit?
Meglehet, mert nem tudom magamévá tenni maradéktalanul ezeket a tanokat. Mintha valami nem egészen így lenne, mintha valamit rosszul fordítottak volna nekünk az ősi szövegekből, vagy valamit még ki meg kellene fejlődnöm magamban, mert ezt jelenleg nem értem.
Tényleg ez lenne a boldog élet titka, valóban így működne a világ?
Ha teljesen cél- és vágynélkülivé válnál, akkor boldog lennél? Ez lenne a kulcs, a boldog és megelégedett élet titka?
Én nem ezt látom. Ha nem akarnék jobbat, többet, akkor nem tudnék én magam sem jobbá és többé válni. Hiszem, hogy jóra születtünk és az emberek jóra törekednek és egyre jobbá akarnak válni. Nem ismerek senkit, aki azzal a szándékkal kelne fel reggel, hogy na most rosszat fogok tenni magamnak és a környezetemnek is.
Azt tapasztalom, hogy az emberek attól rosszkedvűek és depressziósak, hogy azt érzik nincs rájuk szükség. Azt érzik magányosak és nem találnak értelmes célt maguknak. Olvastam egy tanulmányban, hogy a depresszió legjobb gyógymódja, nem az antidepresszáns gyógyszer, hanem a kapálás. Ki kell vinni a szabadba a beteget és a friss levegő, a fizikai mozgás, a napfény automatikusan aktiválni fogja benne az örömhormonokat és elkezdi megint értékelni és élvezni a saját életét.
A célok, álmok, vágyak nélküli embernek nincs motivációja
Én értem, hogy sokak szerint a világ egy nagy illúzió, de akár tetszik, akár nem, ebben a világban élünk. Már pedig, ha itt élünk ezen a földi játszótéren, akkor használjuk ki a lehetőségeket és hozzuk ki a maximumot belőle. Ez pedig nem megy másképp, mint a vágyak és célok elérése adta boldog sikerérzéssel.
Azt látom, hogy az tud lelkileg is boldog, kiegyensúlyozott életet élni, akinek az emberi kapcsolatai mellett vannak vágyai, egészséges céljai, és sorra el is éri őket. És miközben megy az ember a céljai felé, egyre fejlődik, tanul, és közben egyre jobbá válik és ebben az egyre jobbá válásban van a kulcs. Nő az önbecsülése, ezáltal az önbizalma, a félelmei csökkenésével egyenes arányban csökken a kishitűsége is. És egyre teljesebb, elégedettebb életet tud élni.
Házaspárok 10-20-30 év házasság után, amikor már megvan a pénz, paripa, fegyver, értsd: ház, autó, gyerek, kutya, nyaraló és felnőnek a gyerekeik, állnak egymás mellett és egyszer csak azt veszik észre, hogy üres lett a kapcsolatuk. Kifutott belőle minden, ami eddig éltette. Eddig voltak közös céljaik, de sorra megcsinálták őket, vagy amit nem, azt már rég el is feledték. Pedig azt is lehet, hogy szeretik egymást még mindig, de már nincs mit mondaniuk egymásnak. Mi lenne ha egy új pozitív, helyes céllal új lendületet lehetne adni a kapcsolatuknak?
Célok, vágyak, kívánságok nélkül vajon ember lenne-e az ember?
Szerintem vágyni teljesen természetes emberi dolog, és azok eléréséért tenni, aktívan cselekedni életet visz a hétköznapokba. Amikor az ember azt érzi, hogy volt értelme a napjának, hogy ma is tett és elért valamit, és hálával a szívében úgy fekszik le, hogy igen érdemes volt ezt a napot is megélni.
Érd el a céljaidat, vágyaidat könnyedén, ebben segítségedre lehet az alábbi zseniális technika. Nézzd meg, kattints a képre!
Az egészség, bőség, siker, egyensúly helyreállítása
Kezeld a problémáid gyökerét percek alatt. Mutatom hogyan!