Edina hosszú másodpercekig csak csendben ült, amikor megkérdeztük tőle, hogy miért jött el családállításra. A szemeiben valami mély, kimondatlan fájdalom bújkált. Nem tudok választani – mondta végül. – Két férfi van az életemben… és teljesen összezavarodtam. Az egyikük a párja volt. Stabil kapcsolat, közös múlt, közös tervek. Nemrég vettek egy lakást is, rengeteg hitellel. Már épp költözni készültek. És mégis, megjelent egy másik férfi az életében. Olyan érzéseket hozott felszínre Edinában, amiket már régen nem érzett. És most ott állt két férfi között, képtelenül arra, hogy döntsön. Ahogy elkezdődött a állítás, a tér hamar megmutatta a probléma gyökér okát. Kiderült, hogy Edina édesapja nagyon korán elment a családból. Olyan korán, hogy Edina alig emlékezett rá. A helyét egy másik férfi vette át: a nevelőapa, aki ott volt mellette, aki felnevelte és akit apának szólított. És a kislány ott állt a két apa között tanácstalanul. Ahogy Edina rájuk nézett, ugyanaz a dinamika látszott, mint a párkapcsolatában. Nem tudott mozdulni. Nem tudta, hova nézzen, kihez tartozik. A teste és a lelke ugyanazt a régi kérdést ismételte: Kit válasszak?
Az állítás során lassan, lépésről lépésre helyreállt a rend. Kimondásra került az igazság: Az életet az édesapjától kapta. A szeretetet, a nevelést, a mindennapokat a nevelőapjától. És akkor Edina arca megváltozott. A teste ellazult. A tekintete kitisztult. Megértette, hogy nem kell választania. Nem kell eldöntenie, ki az „igazi” apa.
A két apa a helyére került – nem egymás ellen, hanem egymás mellett. Helyreállt a rend és ezzel együtt Edina lelke is megnyugodott. Néha nem a jelenben kell keresnünk a választ. Hanem ott, ahol először hittük azt, hogy választanunk kell. És néha a legnagyobb felszabadulást az hozza, amikor rájövünk: vannak helyzetek, ahol soha nem is kellett volna választanunk.
Jelentkezz a Családállításra!