Figyelj az apró jelekre!
Forog veled a világ, pedig eleget aludtál és rendesen ettél? Napközben heves szívdobogás tör rád, látszólag minden ok nélkül? Annyira erősen fáj a gyomrod néha, hogy már arra gondoltál gyógyszert kellene szedned? Előfordulhat, hogy a stressz egyik alattomos típusa gyötör, amely a testedet-mentális állapotodat is kedvezőtlenül befolyásolja!
Amikor megbújik a feszültség
A rejtett stressz egy komplikált kérdés. Míg a rövidebb stresszes pillanatok-időszakok motiválhatnak minket, addig a hosszan tartó feszültség káros hatással bír, olyannyira, hogy szervezetünk a sejtek szintjén reagál rá. Negatívan befolyásolhatja bármely szervünk, izmunk működését, ha pedig nem vagyunk jól, az a társas kapcsolatainkra is kihathat, ami pedig újabb stresszhelyzetet generál – ebből a végtelen spirálból nehéz kikeveredni. És hogy miért rejtett? Mert nem feltétlenül tudatosul. Ha egy helyzetben felismerjük, hogy idegesek vagyunk, ki is beszéljük a problémát, máris közelebb kerültünk a feszültség oldásához. Ám nem mindannyian figyelünk folyamatosan „befelé”, azaz arra, hogy egy adott inger milyen választ indukál az elménkben. Talán észre sem vesszük, hogy egy bizonyos helyzet mennyire zavar minket, és nem jut el a tudatunkig, azaz a tudatalattinkban marad a feszültség. Ilyenkor a stressz egyre erősebben adja jelét a testünkben, hogy valami nincs rendben, valaminek a felszínre kellene kerülnie.
Akut és krónikus stressz. Melyik mit jelent?
Fontos megkülönböztetnünk az akut és a krónikus stresszt: az elsőre példa, amikor a busz után futunk – ez rövid lefolyású, utána hamar nyugalmi szintre áll vissza az idegrendszerünk. A krónikus stressznél azonban nem áll vissza ez a nyugalmi szint, az illető egy idő után nem tud regenerálódni. Ilyenkor érezzük azt, hogy annyira feszültek vagyunk, hogy hiába próbálunk pihenni, nem tudunk ellazulni.
A krónikus stressz hosszú távú hatásai egyértelműek: többek között magas vérnyomást, szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. Az egyes stresszfajták különböző területekre hatnak, az elhúzódó stressz például rövidítheti a nyak- és a vállizmokat, így aktiválva az itt található fájdalom receptorokat. A depresszió miatt a homlok izmai folyamatosan feszülhetnek, még akkor is, ha az illető nem vonja össze szándékosan a szemöldökét. A harag az állkapocs és a száj izmait érinti. Idővel ezeken a területeken krónikus fájdalom is felütheti a fejét. Ilyenkor mondogatjuk, hogy „mostanában állandóan fáj a fejem”, vagy „beállt a nyakam a stressztől”.
Mit tehetünk ellene?
A rejtett stressz ellen sok eszközzel harcolhatunk, a legfontosabb, hogy kerüljünk „közelebbi” kapcsolatba a testünkkel, azaz vegyük észre, ha valami stresszválaszt vált ki belőlünk. Érdemes már azelőtt elcsípni a feszültséget, hogy az izmokban és az ízületekben találná meg a helyét. Sporttal és sétával jelentősen csökkenthetjük a testi tüneteket és a feszültséget, de a masszázs, a jóga, a meditáció is hatásos lehet. A lélek oldaláról pedig a tudatalatti blokkok oldásával közelíthetünk, ha valami miatt nehezen küzdünk meg a stresszel.